Pozsa Ágnes : A pillanat ölén

 

Álmodom,
hogy végigcsorogsz vállamon,
a Hold nevetve gurul le hátadon,
jóíz? neved számban ?rzöm én,
míg ringunk önfeledten a pillanat ölén,
csillagok égetnek rám bélyeget,
mégis a végtelent?l féltelek,
amint meztelenül, fehér ruhában
állok el?tted, és látlak,
arany hajadra ráterül álmosan
örök szerelmed: a bánat.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Pozsa Ágnes
Szerző Pozsa Ágnes 52 Írás
"Az élet ízét csak a bolondok ismerik" Ajar