Újra látom az arcod,
újra hallom hangod
és újra, újra!
Újra fogom a kezed,
újra nézem szemed
és újra, újra!
Újra simítom a hajad,
újra csókolom a szád
és újra, újra!
Újra, újra csak ismét
érzem lelked hevét
és újra, újra!
Testünk lélekkel telten
bonyolodik egybe még,
jer elém!
———————————————————————————————————————————————-
Mára nem ez volt a jelölt, holnap vagy holnapután.
Legutóbbi módosítás: 2008.10.17. @ 08:30 :: dr Kocsi Katalin
