Az ?sz… A fák megint aranyban állnak.
A nap gyengébb, a nappalok kurtábbak.
Csupa levél a park minden ösvénye,
szök?kút s a halastó üveg-kékje.
Szirmukat hullatják lassan a rózsák,
Végtelenül sárgállanak az órák.
Egyre korábban jön már az esthajnal,
Édes-bús ?sz, beborít fény-arannyal.
2008. szeptember 7.
az eredeti spanyol szöveg:
Lasso de la Vega:
El otoño
El otoño… De nuevo los árboles de oro.
El sol es más suave y los días más cortos.
Están llenas de hojas las sendas de los parques.
Las tazas de las fuentes y el cristal del estanque.
Se deshojan, se mueven, poco a poco, las rosas.
Tienen una infinita amarillez las horas.
Y el crepúsculo viene cada vez más temprano,
Con la dulce tristeza del otoño dorado.
Legutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:19 :: Vogl Anikó
