Németh Zsolt László : Kiszakadva

Figyeljünk reájuk, segítsük ?ket,s bár megtévedtek, ?k is emberek..

 

Szatyrodban hordozod sorsodat,

nejlonokba bélelve, s éhsóváran eszegeted ,

feladtad terveid, nem moccan gondolat,

padokra görnyedve alszod át jelened.

Válasz boríz? hangodra ritkán jön,

nyújtózik tenyered jólfésült lelkeknek,

pincék dohos fala esténként rád köszön,

Te kalmükarcú hitetlen,téged is szerettek! 

Legutóbbi módosítás: 2008.06.16. @ 12:37 :: Németh Zsolt László
Szerző Németh Zsolt László 37 Írás
Ha a bennem keringő, nyugtalanító, örömet adó gondolatokból egy keveset elmondhatok az embereknek, nyugodtabbak a napjaim, az álmaim s ezért csak hálás lehetek a Teremtőnek és Nektek akik olvassátok! A szociális szférában húzom az igát, néha embert próbáló feladat, de szeretem a hivatásom! Sikeres pályázatokon és publikációkon is túl, számomra nem az eredmények hajhászása a cél, inkább eljutni valaki-bárki belső ajtajáig... A rajz, festészet, zene sem idegen tőlem, motivációk számomra, ám igazán a lírában találom meg az önkifejezés leghathatósabb lehetőségét. Két ember: fiam és feleségem jelentik számomra az élet napos oldalát!