Feketén közelít az éjjel,
és félek, mert egyedül vagyok.
Tegnap kerengtem kósza fénnyel,
s most itt ülök üres álmokon.
Magam maradtam a sötétben,
és nem gyúlnak harsány csillagok.
Kékl? vágy, mit az élet éltet,
ne hívj, ne szólíts, nem mozdulok.
Pongrácz Ágnes : Fényt?l félve
