Németh Zsolt László : Csak egy mosoly…

Csak egy mosoly! S már tudod merre, meddig ródd
télen-nyáron, se szeri, se száma köreidet,
melyek ismétl?dnek változatlan..
Csak egy mosoly! S két lélégzetvétel közt megpihen
a benned zakatoló makacs gyanakvás,
hogy nem számít, amit teszel, tehetsz –
Csak a mosoly oldja a gátlást, megfáradt megbánást,
és elrepít régen feledett, meghitt,
kicsinyke álomhajlékodba!
Legutóbbi módosítás: 2008.05.13. @ 13:45 :: Németh Zsolt László
Szerző Németh Zsolt László 37 Írás
Ha a bennem keringő, nyugtalanító, örömet adó gondolatokból egy keveset elmondhatok az embereknek, nyugodtabbak a napjaim, az álmaim s ezért csak hálás lehetek a Teremtőnek és Nektek akik olvassátok! A szociális szférában húzom az igát, néha embert próbáló feladat, de szeretem a hivatásom! Sikeres pályázatokon és publikációkon is túl, számomra nem az eredmények hajhászása a cél, inkább eljutni valaki-bárki belső ajtajáig... A rajz, festészet, zene sem idegen tőlem, motivációk számomra, ám igazán a lírában találom meg az önkifejezés leghathatósabb lehetőségét. Két ember: fiam és feleségem jelentik számomra az élet napos oldalát!