Jószay Magdolna : Az útonjáróhoz

Bátyám, Jószay Zsolt szobrászművész debreceni kiállításmegnyitója hatására, 2007. okt. 4-én

Tiszta, őszinte lélek,
kivel ennyi év után végre találkoztam.
őegy Útonjáró…
Szelíden komoly, mégis vidám pillantása
úgy járt körbe,
mintha soha nem is éltünk volna
egymástól távol.

Szobrai harmónia
után vágyakozva
természetesen simulnak a fába,
alakjai sérülékenyek…
zárt arccal és belső látással
megáldott törékeny bölcsek.

Esendőségre figyelmeztetnek,
Út
-ra hívnak, töprengőek…
arcuk belülről formálva
indulat nélküliek.
Zárt a szem is, mert a Látó
befelé néz, a lélek felé nyitott,
nagy dolgok tudói ők…

Testvérem, a Te életműved
megrendítő mértéket ad
emberségemhez.

Legutóbb szerkesztette - Adminguru
Szerző Jószay Magdolna 210 Írás
Nyomdász voltam sokáig, jelenleg kiadóban dolgozom szerkesztő-tördelő-korrektorként. Nagyon szeretem a verseket, magamat ösztönverselőnek mondanám, ugyanúgy előfordulnak szabad- és prózaversek nálam, mint versszerű gondolatok, rímesebb versformák. Témáim főleg emberi érzésekről, emberi kapcsolatokon való meditálásokról, de természetről, családomról, macskáimról ugyanúgy szólhatnak. Egy könyvem jelent meg, Aranygondolatok címen, mely saját eddigi életem olvasmányainak zöméből kézzel kiírt - eddig még más által ki nem gyűjtött - majd nyilván beszedett, betördelt gondolatok gyűjteménye. Az Index Fórumon van Gyöngyszemek, kavicsok, aranygondolatok c. irodalmi topikom, melyet 1 éve nyitottam Bűvössárkány nicknéven. Amatőrként verselek, azt tartom, könnyebb elviselni örömet, bánatot, fájdalmat, tragédiát, ha ezeket az érzéseket kiírjuk magunkból.