Gősi Vali : Álomképek

*

szorítanálak

s úgy ölelnélek

el nem engednélek

ha elérhetnélek

áldoznám én is

magamat érted

ahogy a tél is

jégvirág – csókot

áldoz halódva

a tavasz elé

*

odaértem

hozzád

a

végtelenben

s

míg

fényből

font

mosolyodra

leltem

fájdalmas

földi

létre

riadt

a

lelkem

*

Legutóbbi módosítás: 2008.05.28. @ 07:42 :: Gősi Vali
Szerző Gősi Vali 283 Írás
Nekem a vers a lelkem is... http://lelekhangok.blogspot.hu/