Gősi Vali : Álomképek

*

szorítanálak

s úgy ölelnélek

el nem engednélek

ha elérhetnélek

áldoznám én is

magamat érted

ahogy a tél is

jégvirág – csókot

áldoz halódva

a tavasz elé

*

odaértem

hozzád

a

végtelenben

s

míg

fényből

font

mosolyodra

leltem

fájdalmas

földi

létre

riadt

a

lelkem

*

Legutóbb szerkesztette - Gősi Vali
Szerző Gősi Vali 284 Írás
Nekem a vers a lelkem is... http://lelekhangok.blogspot.hu/