itt szivárog erem el
te krónikás kehely
minden cseppjét fogd csak fel
és jöjj véremnek vére
cselekedjünk hát
épebb világot
irtsunk ki minden átkot
foglaljunk újból hont
ha már emez
a vezérekr?l lekopott
min? mez
lekopott
ejtsük meg szerét
rongyolt dolgainknak
és szivárogjon vissza a lecsapolt vér is
lássák
nem csak ennyit ér itt
lehetnék ismét pákász
senkinek szolgája
zsombékok királya
simuljon talpam alá az ingovány
ha kapaszkodik belém
a lápi bot
támaszom jogán
tanácsot csak magamnak oszthatok
pihentetve a bográcsot
ott a horgas szolgafán
lelkem szikálja még a faragott szókat
cserdítésre késznek
durranjon hát a sudár
a józan észnek
ide kürtösök
ide dobver?k
hírnek viv?i tétessen közzé
kerestetik a legjobb terel?
és áll is mind a csás oldalra
ökör nógatónak
hömpölyögjünk gyepr?l gyepre
ültessünk somot
mogyorót
hadd teremjen a legjobb bot
ha kérgében szárad
tán majd nem is hasad
és nyúzottan edz?dik parázs felett
elevennek
hurkoljunk hát tellengeket nyakába
a toporgó létnek
táncoltatónak
Legutóbbi módosítás: 2008.04.20. @ 08:46 :: Lucskai Vincze