Péri Györgyi : Valami mást

 

 

Most csak Te vagy és Én vagyok.

Körülöttünk szétvert mozaikdarabok…

A Mi egy teljes egész – lenne,

De egy érzés van mindig benne,

Hogy ez csak szó, szokásához híven

hamis, elszálló…

–Nem lehetek mindig a szoknyád mellett –

Igen, tudom. Elfogadom, bár szeretnék

mást: veled dolgozni például. Lehet?

            Nem. Ezt is tudom.

 

Játékszer-szerep itt minden.

Mint pöttyöslabdát rúgnak odább,

Aztán tövis, szög szúr – szisszen? fájdalom –

s leeresztek. Oda a röppen? vágy!

Földhöz tapadok. Ne engedd velük

ezt játszani, labda én vagyok csupán!

–Túl érzékeny vagy! Ne szívd a melledre! –

Igen, tudom. Jó. Eldobom, de szeretnék

mást: veled dolgozni például. Lehet?

       Nem. Tudom. Mondtad már.

 

Legutóbbi módosítás: 2008.02.12. @ 16:13 :: Péri Györgyi
Szerző Péri Györgyi 69 Írás
Sziasztok! Tanárként dolgozom, s bár harmadik gyermekem születése óta nem írtam, húgom ,és barátja biztatására én is regisztráltam közétek. Kíváncsian várom javaslatotokat, véleményeiteket!