Fehér-leplét teríti szét
a vénülő alkonyat,
a fáradt tél nehéz léptekkel
vánszorog hangtalan,
arcunkra nyílnak a didergő csillagok .
a réseken át…
Álmainkon foszladozik a lassuló idő,
légi táncot jár testemen kezed,
végtelen-mély ölébe ringat a dúdoló éj,
hangod örvényébe kapaszkodva
zuhanok, szelíden.
veled…
Szárnytalan szállunk,
múlttá éljük a pillanatot,
köröttünk oldozatlan kering a csend,
az éjszárny sóvár reszketéssel éled,
halk pirkadat-harang kondul az égen.
felettünk…
Hunyorog ránk az égi láng,
pillámon megbújik leheleted,
kint keringőző hópihékben
mossa arcát a reggel,
bent suttogó imám hasít a csendbe.
ringass kérlek…
két karodban…
ringass engem…
Legutóbbi módosítás: 2007.12.17. @ 22:45 :: Szilágyi Hajni - Lumen
