Rácsai Róbert : Végül az óvóhelyen

Ma is felzúgnak az éji szirénák.
Leperg? vakolat horzsolja vállad.
Fehér szádban csak fogaid nem némák.
És támolyogsz, mint egy sebzett vadállat.

Ma is felzúgnak az éji szirénák.
Leperg? vakolat horzsolja vállad.
Fehér szádban csak fogaid nem némák.
És támolyogsz, mint egy sebzett vadállat.

 

Az utcán támolyogsz, míg fent a lesen
láthatatlan köröz az égi vadász.

Várakozik, majd lecsap egyenesen.
És meghalsz. Vagy elbújsz. Vagy hazatalálsz.

 

A liheg? fájdalom, lépen szúrva
kíséri végtelennek t?n? utad;

majd fejjel lefelé zuhansz a zugba,

ahol a törékeny némaság fogad.

 

Meg a borzalmas t?zijáték fénye.

Az árnyak, ahogy ráégnek a falra.

Süket telefon, testek verejtéke.
Meg emberek a betonon hasalva.

 

Az óvóhelyen egyetlen szabály van:

túlélni a napot a város alatt,

még ha odalent, a kriptahomályban
egy évnek is t?nhet minden pillanat.

 

2007-10-25

 

Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 12:13 :: Rácsai Róbert
Szerző Rácsai Róbert 171 Írás
1971. február 6.-án születtem Veszprémben, azóta is itt élek feleségemmel és két fiammal. Angol nyelvet tanítok. Verseket, esszéket írok, 2016-ban jelent meg első verseskötetem Séták Fiaimmal címmel. Korábban folyóiratokban, antológiákban jelentek meg írásaim. Emellett főleg ír költők, írók verseit illetve drámáit (Oscar Wilde, Joseph Mary Plunkett, Pádraic H. Pearse, W.B. Yeats, stb.) fordítom. Fordításaim egy része megtalálhatók a Magyarul Bábelben c. honlapon.Több megjelent különféle folyóiratokban, újságokban, néhány Yeats versfordításom pedig az EFACIS nemzetközi kiadványában is szerepel (Leuven, 2015). Jelenleg egyfajta történelmi regényfélén dolgozom. Hobby: nyelvészet, Tolkien nyelvei, íjászat, ásványok, olvasás, írás, filmek... sok minden.