1. Sötét a képerny?. Zsivaj. Vízcsobbanás. Lassan kitisztul a kép. Uszoda – M.-t látjuk egy füves részen – jobbra mellette fa – sötétkék leped?n ülve, térdeit átkulcsolva, háttal. Egyszín?, sötétkék mezben, haja egybefonva.
Sok év után ismét a tömegben. De kívül mindenen.
Küls?ségek víziója…
A kép egyre világosodik, mintha a Nap fénye aranyozná be, mígnem egészen fehér lesz.
2. A vízben tükröz?dik alakja. Torzan.
Ez a legmélyebb. Itt kevesen is vannak. Távol. T?lem… határtalan szeretet önt el…
A suttogó hang, mely nem M-é.
HANG/ZS.
Most.
Lassított felvétel. A tükörkép egyre nagyobb, árnyék vetül rá, a lány teste, kitárt karokkal, el?red?lve a vízbe hull. A hullámok összecsapnak fölötte. Most alulról látszik az esése. Csukva van a szeme, majd kinyitja. Nem kapálódzik. Nyugodtan ereszkedik lejjebb. Szemét megint lehunyja. Nyel egyet.
Csak a tátogást látni, hallani semmit. Alul, feliratozva jelenik meg:
M.
Barátok nélkül haltam meg, de a magány éltetett.
Zs. suttogó hangja.
ZS.
Nem.
Egy hosszú kéz nyúlik a víz alá, megmarkolja a jobb karját.
Normál sebesség? felvétel, ahogy M. emelkedik felfelé.
3. kép: Egy ezüst nyaklánc, a végén kereszttel. Közben vízcseppek hullnak le; koppanásuk feler?södik. A medál himbálódzik jobbra-balra, csillogva. A mögötte lev? arc homályos (mintha göndör fürtök lennének), fényárban úszik. Az izgatott tömeg moraja.
Hirtelen teljes csönd.
ZS. (Suttogva.)
Érted jöttem.
M. suttogása.
M.
Értem?
Ölj meg!…
IX.
M. áll a Sziklánál. El?ször csak az árnyéka látszik. Fehér sort, fehér póló; sz?kén csillog kibontott haja. Napfelkelte. Öt óra. Piroslik az ég alja. Tiszta az ég, sehol egy felh?.
El?ször nagyon messzir?l csak a tájat látni – nagy totál, és valami tompa, halk zenét. (Ákos Test c. album: Idelenn idegen [4:49])
„Nem értem
Azt hiszem, tévedtem
Rossz helyre érkeztem
Mert itt vagyok
Szárnyatlan
Angyal egy városban
Tudja, hogy máshol van
És kiszolgáltatott
A kutató fények
Áldozatra lesnek
Várják a sötétet
Engem keresnek”
A szöveg egyre érthet?bb.
„Nem értem
Kegyetlen véletlen
Egy idegen testében
Ébredtem fel
Figyelem magamat
Akár egy másikat
Jót mond vagy igazat?
És mit énekel?”
A kamera lesvenkel a pontra, M-re. (A zene egyre hangosabb.) Bal oldalról mutatja. Fején fülhallgató.
„Elfojtott dühömet ne lássa más
Csak a falak ?rizzék titkomat
Mert bennem ?rült láng ragyog
Én idelenn idegen vagyok…”
M. magában énekli Ákossal együtt ezt a versszakot.
„Termékeny bánat
A szél üdvözli a fákat
Kiterjesztett szárnyak
Hiánya fáj.”
M. hangosan dalra fakad. Mélyen, átélve.
– „Elfojtott dühömet ne lássa más
Csak a falak ?rizzék titkomat
Mert bennem ?rült láng ragyog
Én idelenn idegen vagyok…”
Távolodik vissza a kamera.
Zs. normál er?sség? hangja.
ZS.
És monda: vedd a te fiadat, ama te egyetlenegyedet, akit szeretsz… és áldozd meg ott ég? áldozatul a hegyek közül egyen. /Mózes I. 22, 2./
Sötét képerny?. Felhangzik Ákos test c. albumáról a Test c. szám [4:29].
„A lelkedben hiszel
De a testedben élsz
A lelkedhez menekülsz
Ha a testedt?l félsz
(Test)
Megrémülsz t?le
Ha sajog vagy kér
De nem adnád oda semmiért
az érzést
Mikor a test a testhez ér…
A test a testhez ér
Sajog és kér…
Benned is minden éjjel
Háború dúl
Fájdalmad kimondhatatlan
Lelkeden a tested az úr
(Test)
Megrémülsz t?le
Mikor a tested megkísért
De nem adnád oda semmiért
az érzést
Mikor a test a testhez ér…
A tested megkísért…
Akárhová nézel
Halálos béke van
Gyilkol a csönd
Minden pillanatban
(Test)
Megrémülsz t?le
Talán túl vörös a vér?
Pedig nem adnád oda semmiért
az érzést
Mikor a test a testhez ér…
A test a testhez ér…
Túl vörös a vér…”
A szerepl?k listája fut.
X.
Az utolsó akkordoknál egy hamvazó tálca végét látni – rajta M. –, amint beszippantják a lángok.
Egy Pannon GSM telefon képerny?jén sorra jelennek meg a bet?k egymás után:
„A jeleket félreértelmeztem. Én kerestem. ?talált meg.”
