Macskássy Matthias : bumeráng

 

-Hát nemcsak bánt, de sért? hazugságod,
a mennyezet leomlik, csakhamar –
(Mert súlyos volt a helyzet és ez bántott)
– omoljon hát, ha vége – felkavart,

s elcsendesült a sóvár szó a szádon,
és összeakadt nyelvünk – mily bizarr –
vad csókcsatánk – míg megpihent a nyálon –
én azt reméltem, végleg összevarr.

de most már más dorombra zsongasz éjjel,
s a szívünk sem ver jajig egy dobot,
csak ússz az élet sárga tengerében,

míg én fent szállok, mint egy eldobott
fabumeráng, – bár ritka bot felétek –
mi mindig visszaszáll, s ezért dobod.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:43 :: Macskássy Matthias
Szerző Macskássy Matthias 17 Írás
Racionális alkat vagyok inkább, kevesebbet írok emocionális dolgokról, szeretek a versek formájával bíbelődni a magam kőbaltás módján.Csak nemrég óta próbálkozgatok, egyesek biztatnak, mások kevésbé.