Lucskai Vincze : Levél Mihail Bulgakovnak


Mircea Dinescu fordítás

A történelem lebegtet. A város elvetél.
A dolgokat a Hivatal kereszteli át.
Puskin fehér nadrágjában mit remél
posztumusz?¦ oly távol szó-szibériát.

Hírlapba csomagolt templomok, mint boros palackok,
sietve süllyesztik ?ket pincékbe.
A szomszéd bódéba menekült angyalok
megbújnak a polcon, sz?l?k zöldjében.

Mint a szentek zsebe, vagy te is
(hisz a szentnek nincs zsebe)
kuporogsz, szül?k bánata beterít
és dajkál még nagyobb teher.

Kinek panaszkodj ha a lovasság mind
beterelve, a cukorgyár udvarán?!
Köszöntsd te is bölcsen a kínt
s a nyomor öklendez? hangját.

Sejtjeidet tartsd köt?féken,
szagát ne érezzék a b?zölg? dögnek,
hogy mi fáj a kéreget?knek, ne kérdezd,
s mi van a háztalan falakkal ha d?lnek.

Függönyt le, Ezékiás! Vége.
Elveszett a harc. Angyalok hazafelé jó utat!
Nem sikerült a kísérlet.
Az ember egy kutya. Még ha nem is ugat.

Scrisoare cÃ?Æ?tre domnul Mihail Bulgakov

Istoria face levitatie.Oras avortat.
Lucrurilor la primarie lis-a dat un alt nume.
Puskin cu pantalonii sai albi va fi deportat
In Siberia literei, �®n postume.

Biserici invelite �®n ziare ca sticlele cu vin
sint coborite-n pivnite degraba.
Ingerul se va refugia-n chioscul de vizavi-n
strugurii verzi pe taraba.

Existi si tu ca buzunarele sfiintilor
(fiindca sfintii nu au buzunare)
stai retras �®n tristetea parintilor
alaptat de-o tristete mai mare.

Cui sÃ?Æ? te plingi, cÃ?¢nd toata cavaleria
e strinsa-n curtea fabricii de zahar?!
Saluta si tu maiestuos mizeria
si rigiitul cult de mare mahar.

Tine-ti si tu celulele-n dirlogi
fÃ?Æ?-te si tu ca hoitul nu miroase,
nu te-ntreba cei cu acesti milogi
ce-i cu aceste ziduri fara case.

Trage cortina, Ezechiel. Sfirsit.
Razboi pierdut.Inger lasat la vatra.
Experienta nu a reusit.
Omul e-un c�¢ine.Chiar daca nu latra.

Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 10:42 :: Lucskai Vincze
Szerző Lucskai Vincze 201 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...