Szita Gábor : Tenger

A homokban látom a lábnyomod, amit a víz egy percre otthagyott.
Vízzel repül tovább, kicsit meg-meg áll, majd fut tovább.
Tölts még egyet és mondom tovább, a füst egy kört formált.
Csak tölts még egyet és maradunk itt, ott jön a sötét karát.

Kiszáradt a homok a víz most messze jár mint én,
Tiszta most a víz a homok pereg és forr a vér.
Ott minden más itt sem lesz semmi, senki sem kér,
Megmutatnám, ha tudnám, mit?l ölt testet a szél.

Ez a hely nem az a hely, ez nem az álmom,
Most megyek vagy maradok, nem látom.
Nem látom a homokban a nyomot hagyót,
Valaki ott bent nyomot hagyott.

De itt csak az üveg mesél bel?lem történetet,
A pulton más nem is történhetett ma velem.
Ezt más is láthatta itt a homályban ?lve,
Megfogom,megnézem,mielött kih?lne.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.17. @ 07:39 :: Szita Gábor
Szerző Szita Gábor 0 Írás
77 születésem éve, mint a magyar népmese, azt hiszem abból is van legalább 77.Nem is tudom, sajnos kitartásból elégtelent kapnék ha lenne ilyen tantárgy valamerre.Maszatolok papíron és billentyűzeten.De nem olyan jól mint képzelem.Na ez itt mi volt érzelem?