Szita Gábor Szerző
Vezetéknév
Szita
Keresztnév
Gábor
Ország
Hungary
14 év ezelőtt 33s Hozzászólások

Semmivel sem szabad várni……….

 

Van egy apám, tudom mindenkinek van.

De, ? az enyém, csak az enyém, ilyen csak nekem van.

 

Gazdag ember, bár sosem mutatja, csendben érez.

Sok szobája van nagy házban él, de sosem kérdez.

Néha mosolyog, néha meg csak remél.

Része örökké bennem él és zenél.

 

 

Egyszer kulcsokat adott a palotájához ahol sok szoba van.

Megpróbál mindent az ember, ha odavan.

Elfelejtettem, melyik nyitja a bejáratot a sok közül.

Talán a fényes az a nagy csomóban legbelül.

 

 

Vagy a rozsdás az ami a kezembe mar?

Éget mint aki engem akar.

Nyiss ki, nyiss ki a sikoly a fülembe vág !

Gyere és nyisd ki az összes szobát !

 

 

 

Letelt az id?, kinyitni már nem lehet.

Nem lehet már meg az, ami elveszett.

Jönnének még a szavak, de hiányoznak a válaszok.

Eldobom a kulcsokat, ti mit vártatok.

 

 

Van egy apám, tudom mindenkinek van.

De, ? az enyém, csak az enyém, ilyen csak nekem van.

 

14 év ezelőtt 36s Hozzászólások

 Gondoltam mesélek egy történetet.
 Elmondom hátha te is felismered,
 Magad benne mint a fiú vagy a lány.
 Lehet, hogy nem is olyan nagy a talány.

 Az id? nem számít, éppen most is lehet.
 A karodban ott lehet ? is veled.
 Az egész nem több mint egy szép pillanat.
 A holdsugárban látod az árnyékodat.

 Kéne még egy szó,
 Mert, kéne még egy szó,
 Ami elmondható.
 
 Ketten a téren és a házakon át,
 Elhagytuk csendesen a város zaját.
 Fákkal átölelt réten bújtunk el a sötétben.
 Remeg? hangod messze szállt az éjben. 
 
 Akkor éppen te is ott lehettél a réten.
 Akkor éppen elbújhattál vele a sötétben.
 Talán így már emlékszel és a történet eltalált.
 Talán van ott valaki aki téged megtalált.

 Kéne még egy szó,
 Mert, kéne még egy szó,
 Ami elmondható.

15 év ezelőtt 14s Hozzászólások

A homokban látom a lábnyomod, amit a víz egy percre otthagyott.
Vízzel repül tovább, kicsit meg-meg áll, majd fut tovább.
Tölts még egyet és mondom tovább, a füst egy kört formált.
Csak tölts még egyet és maradunk itt, ott jön a sötét karát.

Kiszáradt a homok a víz most messze jár mint én,
Tiszta most a víz a homok pereg és forr a vér.
Ott minden más itt sem lesz semmi, senki sem kér,
Megmutatnám, ha tudnám, mit?l ölt testet a szél.

Ez a hely nem az a hely, ez nem az álmom,
Most megyek vagy maradok, nem látom.
Nem látom a homokban a nyomot hagyót,
Valaki ott bent nyomot hagyott.

De itt csak az üveg mesél bel?lem történetet,
A pulton más nem is történhetett ma velem.
Ezt más is láthatta itt a homályban ?lve,
Megfogom,megnézem,mielött kih?lne.

15 év ezelőtt 3s Hozzászólások

Velem?
Vagyok, néha úgy érzem, hogy létezem.
Nagyritkán még élvezem is,
Hogy foglalkoznak velem.
Voltam messze, nem volt semminek magyar hangja.
Talán csak a napfelkelte, meg a nyugta.
A pénztárnál ugyan, az. Ugyanaz.
Némi csengés, lecsengés, más…
Tudod olyan nyugodt dolog,
Csak éppen jólesik.
Vagy jól esik.
Tudod ott kint.

15 év ezelőtt 15s Hozzászólások

 

(meghallgatom)

 

Még egy perc,
És ez az egész valósággá válik.
Még egy perc,
És ez a világ darabokra málik.
Még egy perc,
Majd eltelik egy óra.
Még egy perc ,
Az id?t kutatóra.

Még egy perc,
A lassú táncnak vége .
Még egy perc,
Az Isten szerelmére.
Még egy perc,
A fáradt fuldoklóra.
Még egy perc,
Pereg lomhán a homokóra.

Még egy perc,
A csodára várva.
Még egy perc,
Az elmúló világra.
Még egy perc,
A gyanakvóra.
Még egy perc,
Megint eltört egy óra.

2000.09.23.

(meghallgatom)

Szita Gábor Szerző még nem rendelkezik barátokkal.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.