Körém sűrsödött szerelmed,
itatja konok napjaim cserepes
dalát. Eszmélek egy napon át.
Olykor nyűtt szárnyat is bontok…
-vagy csörgősapkát húzok, mint
királyok árnyán lépkelő,
bölcsajkú bolondok.
Mögém lesel, hogy megláss…
De hiába.
Míg láng nyaldossa kandallóm,
nem bosszant a havazás…
Legutóbbi módosítás: 2008.05.27. @ 12:14 :: Serfőző Attila
