Feleslegesen telnek a napok,
hisz mind egyforma
Egyre csak ürül a konyhakassza
és a hideg minden lépésnél
a talpamba veri az észrevehetetlen jelenlétét.
Ne is vesd le a kabátod,
ahhoz túl fagyos a hangulat,
de ne félj, mert id?nként
sikerül kitépkedni a gondolataimat
a fejemb?l és a meghalni vágyás
tüzével felgyújtani
és megmelegedni mellette.
Mert vannak olyan kiválasztottak
akiknek az a büntetésük,hogyha
akarnának sem tudnának meghalni.
(…)
Ezért vagyok olyan amilyen, nézze, Uram-
a vodkát tisztán iszom,
ne sértsen meg, holmi narancslével.
Nem vagyok már kislány, hogy
felhígítsa nekem a valóságot, pusztán
csak az ihatóság kedvéért.
