Nem sérelem, ha minden rosszal tisztába’ vagy;
itt már gyógyírt keresel bármiben,
sajgó fájás, szomorúság hegyek,
nem ihlet az élet, csak követeli a h?st.
Benned rugdalózik minden ébredésre
vágyó újszülött csíra-gondtalan,
félben hagyott szerelem a most,
nem kiúttalan – remény a cél.
——-
Gondolat-írások. Ez jut sokszor eszembe Anna, amikor olvasom írásaid. Viszont nem minden gondolat n? fel verssé, ahhoz több kell. Itt is hiányzik az író és az olvasó közti kapocs, átjáró, a dallam, a ritmus, mely kifele közvetítene.
Értékéb?l nem veszít, de így csak egy szép gondolat marad.
Legutóbbi módosítás: 2011.04.25. @ 20:36 :: Marthi Anna