dudás sándor : Egy antológiáról IV.

KOVÁTS ILONA

 

Életrajzi adatait nem sikerült kiderítenem. Szegeden élt, bedolgozó a helyi Fémtextben. Tanári oklevelét asztalfiókban hevertette, mert egy Szeged elleni bombatámadás során egyik fülére megsiketült, másik fülére részlegesen hallott. Els?sorban prózaíró. Könnyed stílusa üde színfolt a lírai alkotók palettáján.

 

ÍGY IGAZ!

(Meditáció)

 

A denevér sorsa

ó, de mostoha!

Nem fogadják maguk közé

?t soha

a madarak, hiába, hogy

szárnya van.

S eml?sök se, mivel neki

szárnya van!

 

Nagyothalló sorsa

éppoly mostoha,

nem fogadják maguk közé

?t soha

a jól hallók, csupán azért,

mert siket,

a siketek meg azért, mert

nem siket!

 

KRÜZSELYI ERZSÉBET

 

1875-1953. Máramarosszigeten született, gyerekkorában skarlát következtében er?sen rövidlátó lett, majd elvesztette hallását. Édesapja jogakadémiai tanár, neves író, ügyvéd, lapszerkeszt?. Erzsébet hangulatos versivel tünt fel, szerepel az Új Id?k Lexikona XVI. kötetében. Hat verseskötete jelent meg. Hallásának hiánya miatt örömtelennek, reménytelennek érezte életét.

 

DALOLJ NEKEM

 

Kicsiny húgocskám, jer csak az ölembe,

Dalolj egy nótát, szépet, szomorút,

Míg halk szárnyával ránk terül az este

S mese-virágból fon ránk koszorút.

Elolvad – lásd – a harmat a sugáron:

Így alszik el majd búm is csendesen.

Szálljon a lelked édes mese-szárnyon –

Dalolj egy nótát, szomorút, nekem

 

Ne bánd, ha nénéd itt marad a csendbe

S nem szállhat dalok szárnyain veled,

ha tél emészt, míg itt ül az ölembe

A gyermekszív?, ifjú kikelet.

Vágytam dalolni én is – ah, de vágyam –

Megmérhetetlen mélyre hullt velem…

szálljon a lelked édes zene-szárnyon –

Dalolj egy nótát, szomorút, nekem!

 

fejem kicsiny, fürtös fejedre hajtva,

Balga hitem kél: hátha, hátha még
Felébred árva, bús lelkem a dalra,

Mely csend honának néma rabja rég?

Hátha dalod még – mint sugaras álom –

Egy pillanatra átcseng szívemen?…

Szálljon a lelked édes zene-szárnyon –

dalolj egy nótát, szomorút, nekem!

 

Gyengébb karakter? alkotásaik miatt kimaradnak a névsorból: NAGY ERN?, S. POHÁNKA MARGIT, ROCHLITZ GYULA, K. TÓTH ÉVA, TÓTH MIHÁLY, VARGA MÁRIA – végezetül

 

CZ. VARJÚ MÁRIÁ-val zárom a sort.

 

1897-1997. Farkasgyep?n született. A falusi népiskolában tanult. Kilencéves korában, agyhártyagyulladás következtében veszítette el hallását. Tizenegy évesen a soproni Intézetbe került; n?i szabónak tanult ki. Sok területen dolgozott.Férjhez ment, de házassága nem sikerült (halló emberrel). Egyedül nevelte kisfiát válásuk után. Húsz évig nem írt, csak Budapestre költözésük után, 1953-ban. 1956-ban lakását légiakna-találat érte, kéziratai elvesztek. Századik születésnapja el?tt három hónappal halt meg.

 

AJÁNLÁS

 

Kinyújtott kezem nem kér, hanem ad,

Szokatlan dolgot, furcsa dalokat,

Mik eddig a léleknek ismeretlen

Mélységében zengtek, zakatoltak.

 

Nem azt dalolom én, amir?l

A hallók boldog kocertje szól.

Néha úgy t?nik az ép fülnek,

Mintha valaki sír valahol…

 

Könnyes, mosolyos, szívhez szóló

Dalaimmal köszöntök rátok,

Csupán azt kérem t?letek,

Hogy megértéssel olvassátok…

Legutóbbi módosítás: 2009.05.18. @ 06:22 :: dudás sándor
Szerző dudás sándor 773 Írás
1949-ben születtem Tápiógyörgyén, a mai Újszilváson. Szakmám könyvkötő. Nyugdíjas vagyok. 13 éves koromtól társam a versírás, az irodalom. Több önálló kötetem, s általam szerkesztett antológiám, s más antológiai szerepléseim vannak.