Csurák Ádám : Lehettél volna…

Lehettél volna, de tudom nem leszel
Utadon lépéseket irányomba nem teszel.
Bíztam benne, hogy majd Te is keresel,
Ameddig a fejemben mindenki csak felesel.
Lehettél volna sok kérdésemre válasz,
Hisz’ méhecskét magának egy virág sem választ.
Kérlek válassz, sok kétely eláraszt
A valóság az, hogy tőled sosem kaptam választ.
Lehettél volna fényem a zord keleten
Tündöklő mezőm egy el kiesedő terepen.
Lehetnél víz, velem csordogáló ér,
Tudod magányosan ez a kóbor élet mit sem ér.
Lehettél volna az, aki megmutatja,
Milyen, mikor talál az ember, és nem csak kutatja.
Lehettél volna, de senki sem hibás,
Hiszen végtére ez a srác is csak egy prikezsiás.
Lehettél volna kinek a szavakat festem
Annyi volt a bűnöm, hogy túl gyorsan beléd estem.
Lehettem volna én is egyszer elég
isȧ, por ës homou minden, ami el ég.
Büszkeségem nincs, olyan mélyen térdelek,
Szemem hunyom, hátha holnap arra ébredek
Hogy élek, és egy mesében vagyok,
De tudom kicsi, hogy az álmaim túl nagyok.
Legutóbbi módosítás: 2021.05.16. @ 16:13 :: Serfőző Attila
Szerző Csurák Ádám 9 Írás
Azt lásd másokban, amit magadban sem szégyellnél.