Költözés
Koosán Ildikó
Új lakó költözik a szomszéd házba.
A régi majdnem egy hétig pakolt
kocsijuk hátsó csomagtartójába;
fordultak, vitték, ami hátra volt,
életük ép és törött darabja
kitakargatva, betakargatva
– akár egy filmbéli dráma
előre megírt jelenetekkel –
ami megvolt még, nem veszett el
az évek során, csupán megkopott.
Vitték a hangulat pillanatképeit,
s a falra fröccsent kávéfolt- firka
kiagyalt rémisztő történeteit.
/…egy mintha fej, vagy inkább lovag
hölgyének vinne tán csontvirágokat?…
és titokban vártak is az alkalomra./
Tébláboltak aztán az üres lakásban,
csavargatták a csöpögő csapot,
holnaptól ez már az új lakó gondja,
gondosan bezártak ajtót, ablakot…
– Olyan érzésük volt, mint aki temet
rokonuk lenne a kedves halott . –
Múlt és jelen közt nem volt átmenet.
-
július 30.
