Böröczki Mihály - Mityka : FOGADOTT FOLYÓINK

FOGADOTT FOLYÓINK

 

Elképzelem a Földemet,

mint ízeire tört kezet,

egy vad gyönyör a zárt ököl,

s a folyók megduzzadt erek.

 

 

ZSITVA FOLYÓ

 

 

Aranymosó víz volt régen,

ma szűkmarkú, s az se szégyen,

Nyitra és Vág ömlik árva

szerelmével a Dunába,

csaták, s háborúk emléke

a Zsitvatoroki béke,

dúlta múltját veszedelem,

mégis élő történelem,

ma már erdő jelzi sorsát,

de őrzi a régi tölgyfát,

volt Udvardi járás éke,

ma már Trianon emléke,

partja, vize múltat kortyol,

holtáig a magyar sorsból.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 14:58 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.