Pulai Éva : hatvan

röntgen

 

 

 

Összegömbölyödök az ágyban,

mint mikor már szűk volt a hely

– puha, meleg, anyaóceán –,

valami kényszerített, tolt,

vagy magam bújtam kíváncsian a világra?

 

Ott volt nekem a legjobb talán…

 

Álmomban sokszor a hajad még fekete,

bár egy éjjel már az ősz pihéket

simítottam füled mögé a nyakadon.

Reggel majd lassan nyújtózkodom,

kibújok mellőled az urnából, anyám.

 

 

 

 
(Kép: Linda Felcey)

 

Legutóbb szerkesztette - Pulai Éva
Szerző Pulai Éva 0 Írás
A másik embert először olyannak látod, amilyennek szeretnéd. Megismered olyannak, amilyennek ő szeretné, hogy lásd... Ha én is akarom, megismersz. A híroldalt H.Pulai Évaként állítom össze.