Parazsat viszek a számban,
sárkányok tüzes lehelletét.
Követlek az úton jelek mentén,
hétmérföldes csizmát veszek,
hogy utólérjelek.
Elégek, ha kell, számban parázzsal,
hogy legyen elég salak
leszórni a jeges járdát,
meg ne csússz, el ne rántsalak.
Felégetem a poklot, ha kell
csakis, csakis te érted,
terülj terülj asztalt lopok,
legyen italod és étked.
Időtlen időmet is
mind, mind megkapod,
tanud leszek
akkor is mikor
a világot vallatod.
(J.I.R. Barátomnak )
Legutóbbi módosítás: 2017.12.07. @ 20:18 :: Ernst Ferenc