Pilla S.M : HA MEGHALOK

 

… ne sírjatok. Hazudjátok rólam, hogy úgy élt,
hogy élni is hagyott; nem sírt, nem panaszkodott,
csak ment, lépett, vissza nem nézett… hogy elesett?
Példa arra nem volt. Üldöző – célt, hasznot,
kapcsolatot, sorsot, sorsokat, sokat, sokkot – 
volt, nem préda… folyton szeretett…
szerelmet, gyermeket, Istent; 
hite rendíthetetlen-kék, szava átgondolt, 
arca szép, ruhája színre vasalt… volt.

 

Meséljetek. Bármit. Álmodjatok. Magatoknak,
magatokért, s ha megjelenve belerondítanék a
gazdagságba, vagy bármibe, ami nektek csak alvás 
közben lehet, s válhat elértté, hát tagadjatok meg. 
Az én álmaim sem a ti igaznak várt javaitokról, 
hanem sajátjaimról – tengerről, kátyú, s benne 
pocsolya helyett, távolról a közel vannak, ám nincs 
közelebb menni hozzájuk időm dombok helyett…
tele hűtőről, nem csak díszes mágneseiről; 
pénzről, pont elég helyett pénztárcába férhetetlenül, 
kifogyhatatlanul – szólnak.
Ha meghalok, ne sírjatok. Úgysem hallom.
Nem is várnom. Kiért? Értem, miattam, aki hazudott?

 

Ha meghalok ne sírjatok. Tulajdon, erkölcs, de kereszt nélkül 
távozom. Én se sírnék, magamban sem.
Joggal vagy nem? Áldva vagy átkozva? 
Büntetésként, netán kegyelemként? Ki tudja? 
Én, sem ti – csak rajtunk kívül sokan – nem tudjuk, de
megtudjuk majd ott, akkor, amikor az utolsó
levegősejt is a tüdönkbe szorul… a választ
… nem fent, sem lent. Egy, a – tudom, hogy
unjátok, mert Rá hivatkozom megint – Minden előtt

ha – utoljára mondom – meghalok: ne sírjatok.
Meséljetek, hazudjatok rólam mindenkinek.
Ezt akarom, mert akkor addig úgy élek, hogy elhiszem: 
magamat szégyenbe nem hagyom, és ti nem…
majd… nem sirtok.

 

 

(Bicske, 2017. július 20.)
Lábjegyzet: sokunk vesztettünk már el életünkben valakit… egy kicsit, sőt nagyon ez ihlette a versem….

Illusztráció: HuPont.hu

Legutóbb szerkesztette - Pilla S.M
Szerző Pilla S.M 104 Írás
Szia, te Toronynak mélyen tisztelt publikuma... Szeretem a verseket, és szeretem más szemével ( is ) látni az élet fontos kérdéseit, érzéseit, gondolatait. Sok időt töltök olvasással, akkor is, ha éjjel van, és akkor is, ha a hajnalom álmosan kacsint, pislog a bokrok alatt. Realistán humanista vagyok. Olyan, akinek a kultúra, az irodalom létszükséglete. Én is írok! Körülbelül 7 éve. Azért kezdtem el írni, hogy eltereljem a figyelmemet a monoton hétköznapok nem kellemes pillanatairól, később pedig azért is, hátha másnak is ad valami érzést az őrült, és kicsit heves életmeglátásom: a negatív, vagy kevésszer pozitív érzelmi világom, s legnagyobb ihlet forrásom, a hit. Pár gondolat arról, hogy a verstan - költészet - mely irányai érdekelnek: a kötött formák, és a szabadok is. Közel áll hozzám elődjeink közül Ady Endre, Petőfi Sándor, Kosztolányi Dezső, Kafka Margit, Pilinszky János, a kortársak közül Baranyi Ferenc, Fabo Kinga, Füzesi Magda, Varró Dániel, Radnai István költészete, de ez utóbbi lista még hosszú, sok kortársra felnézek itt a Toronyban, és más irodalmi honlapon is... Pár gondolat a sajátoméról: minden versemet nagymértékben a lelkem - fájdalmam, boldogom - írja. A toll - manapság android - mindig velem van. Sokat használom, mint mondtam vagy kötött, vagy "csak úgy jön" formában. A kritikus oldalamról. Átlagos véleményezőnek, kommunikálónak - kritikusnak - tartom magamat, mert úgy gondolom, egy vélemény általában szubjektív, és ha valaki szán időt a verstanra, akkor objektív is. Sok kortárs, és "régi" verset olvasok, igyekezve (ezzel is) bővíteni verstani ismereteimet (autodidakta módon). Csak olyanhoz szólok, ami megfog, hat rám, mert ami nem tetszik, az lehet másnak tetszik, ezért miért bántsam a szerzőt egy negatív véleménnyel. Vallom: igen, minden kritikának a versre kell irányulnia, de(!) illik figyelembe venni a szerző lehetőségeit, tehetségét, képességét, tudását, és persze lelki világát is. (Ha valaki a kritikámat kéri, szívesen teszem, de igyekszem őszinte, emberi hangnemben közölni) Publikációimról egy pár szó: jelenleg, főleg az interneten jelennek meg verseim Törpilla, Pilla néven. Nyomtatott formában antológiákban vagyok (Albanegra Anya, Szerelem c. válogatásaiban - pályázaton nyert publikálási lehetőség -, és a DMK Ködlepel c. Antológiájában - meghívásra -). Idővel szeretném elérni, hogy irodalmi folyóirat(ok)ban is olvasható legyek, de addig még sokat kell tennem. A visszajelzések biztatóak, és motiválnak abban, hogy elhiggyem, van esély arra, hogy ez az álmom valóság legyen. Majd eldönti az idő, és amit az Úr nekem ajándékozott, a kitartásom, és a tehetségem. Még valami. 2014. májusában jelent meg, az Underground kiadó gondozásában, első önálló verseskötetem, Pilla Pillanatok címmel, amiben egyaránt olvasható kezdetleges, és már stílisztikában, és minőségben is magasabb szinvonalú vers is. A kiadó tág marketinges rendszerének köszönhetően, kötetem a Bookline, és a Libri webshopján is elérhető, sőt, a könyvtárak is hozzájuthatnak, országos listára kerülése lévén. Folytathatnám még, de szerintem ennyi információ kezdetnek elég. Beszéljenek helyettem tovább verseim, hozzászólásaim. Fontos: szeretem, ha az olvasó(m) jelzi, ha "tetszőt", vagy "nem tetszőt" írok, ezért arra kérem, nyugodtan használja a lehetőségeket, amivel tudtomra adhatja véleményét, mert érdekel, és szívesen fejlődnék.  Köszönöm a figyelmet, és mindenkit szeretettel várok, látok rímes, vagy nem rímes, boldog, vagy nem boldog pillanataimnál! "Pilla", alias S. Mariann