Nézem a mozivásznon a fikciót, ahogy
felsőbbrendű lények elözönlik a Földet.
Minden ( mi emberi ) a mélyébe visszarogy,
miközben pokoltüzet ölelnek a völgyek.
Az emberiség persze összefog és dacol:
hisz ez az elvárt etikus románc – változat.
Míg a rendező némi szorongást adagol,
a „Sors” csak a happy end érdekében válogat.
Az idegenek ( megint persze ) paraziták:
idejönnek, és ami kell tőlünk – elveszik
( csúcstechnika, plusz feudális maradiság )
A történet kapcsán töprenghetnék reggelig:
Vajon amíg mi túlszaporodtunk – terhükre –
miképp élte meg és túl a többi földlakó?
Hogy létünk az Élet torzított, beteg tükre,
s miattunk a Bolygó egy nagy szemétlerakó?
Velünk tartanának össze vagy aki kifoszt
( tán, végsikolyuk ezredek óta kiátkoz )
Tetszene-e nekik egy galaktikus riposzt?
Idomulnának az új dominanciához?
Legutóbbi módosítás: 2016.07.19. @ 14:24 :: Schifter Attila
