Böröczki Mihály - Mityka : GYENESI FŰZFÁK

Kiéhezett február vége volt,

az égbolt néhány felhőt összetolt,

s gépek dünögtek, épült a tavasz,

a kéz is tett-vett, mint kinek a hasz-

na olyan,mint az ajtón a kilincs,

örül, ha van, és őrült, hogyha nincs,

a víz nagy kortyban itta a telet,

a tavasz lassan vett lélegzetet, 

a Nap kileste mi lesz odalent,

s míg tüsténkedett nagy szusszal a rend,

az egész világ pördült egy nagyot,

s két fűz a parton zöld dalt hallgatott.

Legutóbbi módosítás: 2016.02.28. @ 09:02 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.