Zajácz Edina : Közeledben

A közeledben folyton bezárkózom,
szívem mintha víz alatt fuldokolna,
zöld-mély tavak ölelik szorongásom,
ha metsző tekinteted birtokolna. 

Megtűröm a szokatlan nappali fényt,
a mellemre menekülő puha szád, 
teremtésedben a felsőbbrendű lényt, 
míg ruhám fedetlen őszre váltod át. 

Érdemes-e vajon remélni egymást?
Oldódni telhetetlen karok között,
égre feszíteni múló simítást
az embertelen tág díszletek körött. 

Mintha bénán belehullani kéne
illatod ismeretlen sűrűjébe. 

Legutóbb szerkesztette - Zajácz Edina
Szerző Zajácz Edina 197 Írás
1975. november 22-én születtem Nyíregyházán. Végzettségemet tekintve általános ápoló és asszisztens vagyok. Apai nagyapám rokonságába tartozott Váci Mihály költő, az ő és Ady Endre költészete példa számomra. A vers szeretete végigkísérte gyermekkoromat, késztetést az írásra először tizenévesen éreztem. Ekkor még nem tudtam, de azóta igen, hogy a versírás művészet, feladat, amelyet hittel, tisztelettel és alázattal kell végezni. 2010-től a Poet amatőr költők oldalán publikálom verseimet, közülük néhány válogatás antológiákban jelent meg, illetve pályázatokon volt eredményes. Írásaimmal számos irodalmi portálon találkozhat a kedves olvasó. 2016-ban irodalmi munkásságomért Verő László díjat kaptam, ugyanebben az évben megjelent Csöndmadár c. kötetem és a Ratkó József Irodalmi Kör egyik alapító tagja vagyok. Igyekszem megtalálni és megmutatni írásaimon keresztül a magam arcát, az általam képviselt értékeket. Teszem mindezt úgy, hogy közben saját sorsomat és legbensőbb énemet tárom az olvasó elé. Két gyönyörű fiam van, szárnyaszegett angyalként kaptam a földi létbe Márkot, akinek ápolása kitölti napjaim huszonnégy óráját, Levi pedig színesre festi azokat.