Tóth Zita Emese : Firka

 

Az üres lapot bámulom,

elképzelek rá egy várost,-

könnyed ceruzavégeken nyugszik

a grafit színű lakótelep,

az utcán pálcikagyerekek

körlabdát passzolnak.

Az ég fehér, halványszürke fellegek

takarják a félig látszó, ovális Napot.-

Ma azt hiszem, boldog vagyok.

átszíneződött életem,

mert, tudod, lételem, hogy szeretsz,

így nem egysíkúak a hétköznapok,

nem érzem úgy,

hogy csak egy grafitceruza vagyok

a színes temperák mellett,

amit véletlenül az asztalon felejtettek

megszokásból.

A lapot bámulom,

minden felleg szürke marad,

de az égre még felkerül

pár retinámba égett, egyszerű pillanat.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2015.07.23. @ 16:53 :: Tóth Zita Emese
Szerző Tóth Zita Emese 144 Írás
Életrajz röviden. Ez kötelezően kitöltendő mező.