Bakkné Szentesi Csilla : magamra öltöm

 

hold ezüst fürtjein csillagok táncolnak
ezer fényszál játszik az ablakomon
napot húz magára fátyolnak a város
fázós válla körül parázs a nyomor
nyárrőzsék lángja még lelket lopna télbe
aszfalton fagyottan a szívem gurul
míg egy kapu lengve fülembe sikongat
felöltöm a csendet ha dereng az út

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2015.01.15. @ 08:05 :: Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 299 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.