M. Laurens : TE CSAK VÁRJ!

M. Laurens

TE CSAK VÁRJ!

Tekints le a hídról folyód két partjára.
Csak lessed, hogy vize megvan-e még?
Néhanap az ember már azt is csodálja,
hogy nem lopták még el lyukas zsebét.

Apádnak s anyádnak nyomozz utána,
s nődet is figyeltesd, hogy hitves-e még?
Minden pillanatban ügyelned kell,
hogy magadé-e, mi megmaradt tiéd.

Szorgosan jegyzetelj nappal, és éjjel –
tapogasd zsebed, pénzed megvan-e?
Lásd átírták a jövődet s múltadat is,
mikor másokra hallgattál pár hete.

Jusson eszedbe az átkozott pillanat,
épp pislogtál, hogy a fénybe ne nézz,
s felnézve, nem voltál többé már senki,
hogy lehettél ennyire vakon merész?

Létezett egykor hited is, egész jó hit,
de Istenedet kinevetve eladtad őt.
Ráébredtél-e már, hogy Ő sem tied?
Most veled példálódzik mások előtt.

Tekints le a hídról folyód két partjára.
Csak lessed, hogy folyódat ki hordja szét.
Hazádat, mint anyádat mi módon cibálja,
s ugyan ki is tudhatja, hogy élnek-e még.

– Mást mondok Én neked! – Le se nézz a hídról,
hátha arcodról a maradék bőr is lesül,
maradj Te inkább csak így csukott szemmel,
folyótlan, szülőtlen, gyáván-semmitlenül.

Őrizzed szemed világát, – de csakis azt –
és oda se nézz, hátha a végén még kiég,
hadd lopják, hadd vigyék, ne láss Te semmit.
Várj egy olyan Istenre, kinek a senki is elég.

 

( Pest-Buda 2013. április 20. )

Parafrázis Bereményi Géza:Magyarok Istene dala című versére.

Legutóbbi módosítás: 2014.05.23. @ 15:56 :: M. Laurens
Szerző M. Laurens 220 Írás
Hogy ne legyen titok: a valódi nevem azonos az 1899‚-ben Nagyváradon született közismert kabarészerzőével, akinek számtalan ismert bohózatán nevetünk a mai napig. Az Ő tiszteletére nem használom a Lőrincz Miklós nevet az írásaimnál. Mottó és ars poetica: Építs Templomot Szeretetből, s ne zárd be soha ajtaját a betérő előtt,ki melegségre vágyik! Építsünk Mi Mind Templomot mindazoknak, kik nem képesek önerejükből téglát hordani hozzá! A Szeretet Templomának oltárán mindig égjen a gyertya, mely fennen hirdeti a szeretet dicsőségét az elfásult világban! M. Laurens ( 2004 )