Radnó György : Emlékkönyv

2013 December 15.

 

Borízű perceket rajzolt párnámra,

az adventtel ölelkező vasárnap,

oly fényt ontanak most az arcok,

mint a naptól hasadó hajnalok.

 

Ajtó nyikorgásával közelítenek

az órára mércét rajzoló percek,

pihenek a selymes süppedő párnán,

kint csaholnak a körúti zöld lámpák.

 

Most átkelhetek e század elején

a zebrán, jelenünk raszteres részén,

tört járdaszélére az aszfalt kiönt,

mint lábnyomoktól elnyűtt emlékkönyv.

 

A ködbe bújt ácsorgó lámpák,

napot utánozva is őt imádják,

majd meghajolnak maró időnek,

addig pózolnak a járókelőknek.

 

Csak a csupasz fák dideregnek, nyúlva

ujjaikkal az ég felől árnyat gyúrva,

repedést festenek a szürke égre,

bólintanak néha egyet emlékbe.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2013.12.19. @ 09:00 :: Radnó György
Szerző Radnó György 139 Írás
Már gyerekkoromban szerettem volna író lenni, valahogy úgy ahogy mások mozdonyvezetők. Tinédzser koromban már éreztem késztetést az írásra, eleinte sok verset írtam, ebből az idők folyamán, és a költözések miatt sok elveszett, vagy csak a kicsomagolatlan dobozok mélyén maradt. Informatikusként természetes volt számomra az online módban való publikálás. Eleinte csak magamnak írtam, de több barátom kérésére elkezdtem aktívabban közzétenni társaságokban is a verseimet. Hosszas unszolásra kezdtem el nagyobb körben publikálni és kiadni kötetet. 2012. április végén megjelent az első kötetem "A némaságom kiáltom" című kötet...