Lantos Tímea : Dér – fényes fákon

 

Ha  ezüst hajú tündérek

lábukat lógatják a dér-fényes fákon,

s csillagokat csábít mosolyra  a

gyermeki szívekből rajzó  betlehemi ének,

gyertyák és mécsesek lángja

hamvasszon el minden vétket.

 

Ha a büszke bércekre

fehér-bojtos sapkákat próbálgat

a gyantába mártózott éj,

bújjon elő a kérgesre vénült szeretet,

tobozokból, mézeskalácsokból

teremtsen jászolt a megváltó szív.

 

Örüljön  a Föld úgy,

ahogy a kisded teszi

angyal – álmai és anyja világában.

Önzetlen, puhán, illatosan

pihegjen szeretet!

 

Legutóbbi módosítás: 2013.12.04. @ 13:37 :: Lantos Tímea
Szerző Lantos Tímea 82 Írás
Azt hiszem mindig éreztem magamban valami pluszt, és ki nem aknázott energiát. Szeretnék adni... Alkotásaimban próbálom megfogalmazni az emberi élet törékenységét, a szeretetet, a hitet, és a természet megfoghatatlan szépségét. Eddig három antológiában jelentek meg műveim, illetve egy kedves barátom könyvbe köttette verseim, novelláim. Azt hiszem jól írni, nem könnyű feladat, mint egy összetört porcelán darabjait akarnánk összeilleszteni... Hogy a verseket, ki hogy értelmezi, több tényező függvénye, és ha egyeseknek nem tetszik az sem baj, hiszen írni csodálatos megtisztulás!