Schmidt Tibor : Ahol a tornyok ledőlnek

Nyomtatás

Arrogáns

A mindent ellepő köd

Kimásznánk túlfelől

De a türelem bukdácsol

S kapaszkodó kezünk helyett

Szavak lendülnek

Nehogy megüssenek

Egy nőt

Önzésből font a kerítés

Kiskapun

Vers nem megy fel

Ha a léleknek nincs

Támasza

Vagy már

Lélek sincsen