Kiss Anna Mária : Zárlatok

lábat lógáz

a táj

hinta-palinta

kékfest?

az ég

 

aztán f?

egészen egyszer?

aludhatnál

de már kés?

ébrenléted

 

kacagó-síró

Janus arc

a hajópadló

ráncain

Teréz anya

 

utolsó kezét

is eltemette

ha megírnám

a boldogságot

belehalnék

 

ring a gondok

gondolája

szürkén-szerényen

anyám

sohasem volt szája

 

Van Goghnak

volt sütnivalója

a fülét vágta

nem a fejét

én rám szavazok

 

mert a reggel

ad lelkemb?l

egy darabot

elfogyok

csontom kóbor

 

kutya rágja

így marad

egy-két atom

felsír

a hátamra

 

kötözött

csecsem?

mert nincs mit

nincs mit

enni mást

 

csak magad

az ámuló

cseppeket

figyelem

lágy vihar

 

a magzatvíz

visszavisz

anyánk

keze

megillet?dve

 

elver apám

te szeretsz

Istenem

talán

akkor

megölelte

 

annak a

valaminek

az arcát

sós vizet

fecskendezett

 

a szök?kút

peremére

tenger hömpölygött

ahol addig

a semmi

 

Legutóbb szerkesztette - Kiss Anna Mária
Szerző Kiss Anna Mária 19 Írás
A holdnak sajtszaga van, holt biztos, hogy megromlott benne egy diktátor.