Ijeszt? gondolatok, gondok,
jönnek-mennek a bolondok.
Kérdem én: minek a vágy,
a vak remény?
Hány év pihent el így örökre?
Mennyi ábránd, küszködés?
Hová t?nt sok ismer?s?
És ki ez a sok ismeretlen?
Én balga, hogy hihettem,
hogy minden ugyanúgy marad?
Tenyeremben érzem még
a tegnap lázongó melegét…
Gyökeresen fordult a világ,
és ostobának érzem magam
ett?l az ordító farkasveremt?l.
Fejünkre d?l a ház,
dobol az ér, lüktet.
Meddig menekülhetnek
a menekültek?
Legutóbbi módosítás: 2012.06.14. @ 07:28 :: P. Tóth Irén