A csöndben csipkebokrot csörget
a szél, szivárvány szín? levelek pörögnek,
nem lehet szusszanásnyi szünet,
fecskefészek elhagyottan ring, itt a szüret.
A nap se éget úgy, mint nyáron,
aranyszín fényt futtat végig a dombos tájon.
ragyogva t?z hajlongó hátra,
rózsaszín pírt fest a szüretel?k arcára.
Sz?l?szemek úgy mosolyognak,
a múló nyár édes ízét adják a bornak.
sötét palackba zárják a fényt,
valamennyi korty ?rzi a tavalyi élményt.
