Dezső Márton : Croissant helyett

 

Paradicsom? Itt valaha sávok voltak, az autók

olcsók, rozsdásak és gyorsak, körülötted szuszogó emberek,

kezedbe temeti fáradt szüleit egy gyerek, közben

biciklisek súrolják a hátad, nem ember, már csak kabát vagy

az emberen, emlékezz erre, mikor lábszáraikra

csavarodva magadra veszed az elhagyottakat: a várost,

a sehol sem jelzett síneket, utcák páros oldalát,

ahol már rég nem szorulnak ritkításra se járatok, se fák.

                                                                   

Ott vagy a cár bizánci vágású rettent? szemében,

mikor nyakára tekeri palástjának zsinórjait éppen,

és kéz a kézben léptek vízköp?k szeles homlokára,

hála, mindenek felett és alatt is hála!, mert április van,

egy senkié-, seholse-április, s nem lep?dsz meg azon,

hogy elázott croissant helyett él?ket vet partra a Duna,

nagyapáink (bak)lövéseinek képes albuma; így

süllyedsz el és buksz felszínre te is, pöffeteg hassal a Napnak,

s a rakpart hullámzó kövén várod meg, míg betakarnak.

 

Legutóbb szerkesztette - Dezső Márton