még
a kulcslyukon keresztül látlak
arcodat áztatja a nyári zápor
szemed mélyében ring a bánat
kezed nyújtanád
de …
mégsem
hangod még hallom
de
szavaid mint egy marék borsó
szétgurulnak a gangon…
hintaszékben pihen a lelkem
nézd
tűzliliomok közt a kóbor kapor
talpalatnyi földben gyökeret ereszt
a világ így kerek
Legutóbbi módosítás: 2011.07.11. @ 05:53 :: Dvorák Etela
