Marthi Anna : Gyilok

Dudás Sándor segítségével

 

Ha felfeszíted is árulkodó sebeidet,

és a csillagok sebtében hullanának,

krisztusi vérb? szeretet-tengerbe

fullasztanád megmaradt vágyaidat.

 

Csetl?n botolót táncolsz,

bohóc-többedmagaddal,

 

inkább érzed, ?sid?k óta a sötét

úgy hiszi, hogy fénnyel a pár-harc,

ha áll a bál.

 

Alvilágok t?zét, hogy felhozd,

és a csillag-eg? szellemet,

a jobb és bal lator közt légy

ki fénylik – s e tüzet,

 

magadból kell kimentened.

Így vagy: megmarad életed.

 

Legutóbbi módosítás: 2011.06.08. @ 07:51 :: Marthi Anna

Szerző Marthi Anna 1328 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak