dudás sándor : Pasztellezek

A kép saját m?

 

 

Gyere velem, s nézz rajzolás közben!

Egyszer? és alázatos légy a m?vészet iránt!

Kerékpárra pattanunk, csak el?bb

szatyorba némi papírt, pár ceruzát.

 

Tekerve vattacukor-felh?s ég

alatt, napsütésben, itt-ott meg-megállva.

Figyelni annyi mindenre, nyüzsg?

forgalom közt az elvonuló tájra.

 

Amíg – talán – egy részlet felt?nik, megragad

szív és ész különös hálójában,

s a magam-teljesség illúzióján táncra kelnek

esztétika, tettvágy és alkotás hármas gráciája.

 

El?kerülnek a megörökít? eszközök,

s következhetnek a gyors vonások,

amit majd otthon újra át, nyugodtan,

s fantáziából is kerül, ha van rá ok.

 

Ha jól végzed a jót, minden gondolatok,

s elszánt törekvések lényege várja:

gy?zi az id?t, túl a test elmúlásán

világ és ember összefont csodája.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.06.12. @ 06:09 :: dudás sándor
Szerző dudás sándor 772 Írás
1949-ben születtem Tápiógyörgyén, a mai Újszilváson. Szakmám könyvkötő. Nyugdíjas vagyok. 13 éves koromtól társam a versírás, az irodalom. Több önálló kötetem, s általam szerkesztett antológiám, s más antológiai szerepléseim vannak.