Szendrői Csaba : Felemás

Nyomtatás

azt álmodtam, hogy ébren vagyok. Csak merengek át a ködön,

valami tömbház padján ülök,  lábam elé a szotyit köpködöm,

olykor a párkányon egy cigivel, nézem hogy a hamu belemász

testembe a semmi meg a végtelen, s felemészt e felemás.

Csaba belemász/ felemás — ezek nagyon direkte rímek, nem szép rímek  — egy kicsivel többet mutass ebb?l a „felemás érzésb?l”, mert ez így ( még ) kevés  —