azt álmodtam, hogy ébren vagyok. Csak merengek át a ködön,
valami tömbház padján ülök, lábam elé a szotyit köpködöm,
olykor a párkányon egy cigivel, nézem hogy a hamu belemász
testembe a semmi meg a végtelen, s felemészt e felemás.
Csaba belemász/ felemás — ezek nagyon direkte rímek, nem szép rímek — egy kicsivel többet mutass ebb?l a “felemás érzésb?l”, mert ez így ( még ) kevés —
Legutóbbi módosítás: 2011.05.19. @ 18:50 :: Szendrői Csaba