H.Pulai Éva : Könyves Tóth Enik?: Színek fények szerelmese

Gondolatok egy kiállításról. A címképet, Könyves Tóth Enik? készítette

 

Hiszem és vallom, hogy a mai értékveszt? világunkban, egyetlen menedék a m?vészet az, ami lelkünket áthatva feloldja a hétköznapok sivárságát, a kilátástalan és bonyolult jöv?képet. Igaz, most a m?vészetek bármely területén, a zenei vagy akár a képz?m?vészeti élmény nem kevés áldozat.

 

A Szépm?vészeti Múzeumban megrendezésre kerül? „Turner és Itália” kiállítás páratlan és örök élmény. Elkalandozhatunk a múlt században szület? csodák világában, s keressük az örök kérdést, hogyan is sikerülhetett ez akkor? Keressük az örök kérdést, a titkot.

 

El?ttünk a „Turneri panoptikum”, földbe gyökerezett lábbal tisztelgünk e nagyság el?tt. Hihetetlen szellemi magasságokba jutunk, s egyre mélyebben átérezzük a kor szellemét a szület? fest? zsenit, korát megel?z? és tudatosan formáló m?vészt, aki nem kevesebbet, mint az életét adta e nemes cél megvalósulásához, minden munkájában ámulatba ejt? harmóniával.

 

A kiállítás tematikáján át megismerjük az embert, aki önmagába fordulva, fájdalmak és szenvedések útján át találta meg egyedi fest?i világát. Láthatjuk küzdelmét a kor kihívásaival, akkor is, ha elismertsége, tehetsége kimagasló professzionális tudása, megalkuvást nem t?r? önfegyelme, saját eszméiért teljes embert kívánt.

 

Munkáiban a rendkívül precizitás, ugyanakkor ösztönös és tudatos témaválasztás. Befejezett és félkész munkái árulkodnak a bels? igényességr?l. Színvilága és tudása magas kvalifikált tisztasága megrendít?en bizonyítja a m?vész teljes élete a festészet oltára. Talán legszebbek azok a befejezetlen munkái, – amikor már megszabadult a rá szabott feladat súlyától – mennyei színeiben sugárzóan fürdik a tekintetünk, s méltó értéket kap a festészetben a természet, de a tudomány és a mitológia világa is elb?völ? bájjal el?ttünk ragyog. 

 

Könyves Tóth Enik?

  A Szépm?vészeti Múzeum honlapján  a kiállítás ajánló 

 

Turner és Itália

 

2009. július 15 – 2009. október 25.

 

Els? alkalommal csodálhatja meg a magyar közönség Turner m?veit önálló kiállításon a Szépm?vészeti Múzeum július közepén nyíló tárlatán. A több mint 80 alkotást felvonultató, Turner és Itália cím?  tematikus kiállítás id?rendben mutatja be a m?vész pályáját a korai tájképekt?l kezd?d?en egészen utolsó korszakának már-már absztrakt képeiig. A különleges kiállítás, amelyet a m?vész legkiválóbb angol ismer?i állítottak össze, Ferrara és Edinburgh után, némi módosítással érkezik harmadik helyszínként Budapestre.  

 

Joseph Mallord William Turner (1775–1851) a 19. század, s?t talán a m?vészettörténet egészének egyik legjelent?sebb tájképfest?je. Hatalmas életm?vét a tematikai gazdagság és a szüntelen technikai újítás jellemzi. Festett valóságh? város- és tájképeket – különösen kedvelte a tenger ábrázolását –, történelmi-és mitológiai jeleneteket, kortárs eseményeket, de képzeletét jelent?sen ösztönözte az irodalom is. 

 

A Szépm?vészeti Múzeumban megrendezett Turner és Itália cím? kiállítás a m?vésznek az itáliai utazási során és azok hatására született alkotásaiat mutatja be a magyar közönségnek. A tárlat rendez?i a témát a lehet? legtágabban értelmezték, hiszen nemcsak olyan m?veket láthat a közönség, amelyek Itáliában, vagy itáliai motívumok felhasználásával készültek, hanem olyanokat is, amelyek az ott dolgozó m?vészek hatását tükrözik. A nyolc egységre tagolt tárlat így az 1790-es évek végének londoni tanulmányaitól kezdve, amikor Turner a korábbi utazók munkáival ismerkedett, egészen legutolsó alkotói korszakának remekm?veiig, id?rendben vonultatja fel az alkotásokat. A tematikus megközelítés arra is alkalmas, hogy a m?vész szinte egész életpályáját végigkísérjük.

 

Turner: Modern Róma – Campo Vaccino, 1839

Edinburgh, National Gallery of Scotland

 

Turner els? ízben az 1802-ben, a napóleoni háborúk káoszában megkötött rövid t?zszünet idején jutott el Itáliába, egészen pontosan a határmenti Aostáig, kés?bb pedig akkor, amikor a létrejött tartós európai stabilitás biztonságossá tette az utazást. Turner kihasználta a lehet?ségeit: 1819 és az 1840-es évek eleje között hat alkalommal járt a napsütötte Délen. A mediterrán táj élményének és fényviszonyainak hatására stílusa alapvet?en megváltozott, palettája kivilágosodott. Turner érdekl?dése kitartó volt; csillapíthatatlan kíváncsiságának köszönhet?en nem csupán egy szokványos utazás fest?i csúcspontjait ábrázolta, hanem vizuálisan befogadta mindazt, amit látott. Részletes megfigyeléseit ceruzarajzok ezrei, élményeit akvarellek százai és olajfestmények örökítik meg. A kiállításra válogatott m?tárgyanyag technikai sokfélesége révén az alkotói folyamat egyes fázisait is kit?n?en érzékelteti. A zsebben hordott vázlatkönyvecskék parányi rajzai, a motívum el?tt készített ceruzarajzok és akvarellek, az irodalmi m?vek illusztrációi, az olajvázlatok és a nagyméret? festmények, valamint a legfontosabbnak tartott kompozíciók nyomán készített sokszorosított grafikák ugyanannak a leny?göz? teremt?er?nek a különböz? megnyilatkozási formái. Mivel Turner Itália iránti lelkesedése egész pályáján végighúzódik, ezek a m?vek nemcsak stílusbeli fejl?désének szakaszait, hanem azt a folyamatot is illusztrálják, amelynek során a korai, hagyományos topográfiai tanulmányoktól a fest? eljutott az érzelmileg f?tött, hangulatidéz?, képzelet-szülte kései ábrázolásokig, s?t a mai szemmel már-már absztraktnak t?n? alkotásokig.  

 

A kiállítás 8 részben mutatja be az alkotásokat. Az els? rész (Itáliáról álmodozva) azon m?vészek (Earlom, Woollett, Piranesi, Claude Lorrain) alkotásait mutatja be, amelyeken keresztül Turner már fiatalon felfedezte és csodálta Itáliát. A következ? részek (A hegytet?r?l: Turner megpillantja Itáliát, „Turnernek Rómába kellene jönnie”, Turner útja Rómába) a m?vész 1802 és 1820 közötti utazásai alatt és azok hatására létrejöv? m?veket, illetve a Rómába készül?dés id?szakának munkáit vonultatja fel. Az itáliai napfény b?vültében cím? részben az 1820-as években Angliában született alkotásokat, a Római diadal kiállításrész az 1828-as hosszabb római látogatás során készült m?veit, a Velence fénye cím? rész, pedig rövid, velencei látogatásainak hatása alatt komponált olajfestményeit és akvarelljeit tárja a nagyközönség elé. Az utolsó, A radikális öregember elnevezés? egység a merész, kísérletezget? Turner utolsó éveinek termésébe ad betekintést.

 

Turner: A vámház és a Santa Maria della Salute-templom Velencében, 1843

National Gallery Art, Washington DC

 

Itáliai ihletés? alkotásai Londonban sikert hoztak Turnernek. Talán azért, mert sokak szemében itáliai vonatkozású festményei az elvágyódás megtestesít?i voltak. Túlzott leegyszer?sítés volna azonban azt feltételezni, hogy a m?vész csupán Anglia ellentétének tekintette volna Itáliát, Turner inkább a tájakkal, épületekkel, fényekkel és színekkel jelenítette meg a civilizációk hanyatlásának és megújulásának körforgását. Turner angliai karrierje során az Itáliától kapott ihletet rendkívül sikeresen hasznosította: egyrészt évente kiállított nagyszabású olajfestményein, amelyek újra és újra elnyerték a publikum tetszését, másrészt akvarelljein, amelyeknek metszetváltozatai a f?városnál sokkal nagyobb körben tették ismertté alkotásait. Turner sosem volt sablonos „romantikus” m?vész, olyan magányos, elhivatott figura, aki közönyös m?veinek piaca iránt. Éppen ellenkez?leg, rendkívül jól tudta magát reklámozni és jártas volt az üzleti életben, képei eladásából jelent?s vagyonra tett szert, amely lehet?vé  tette számára, hogy élete utolsó szakaszában, szakítva addigi stílusával, kísérletezzen.  

 

A kiállítás a m?vész hagyatékát ?rz? londoni Tate Britain nagylelk? közrem?ködésével jött létre, ezen kívül els?sorban nagy-britanniai és amerikai köz- és magángy?jteményekb?l érkeztek alkotások. Turner ihlet?inek munkásságát a Szépm?vészeti Múzeum gy?jteményének alkotásai szemléltetik a kiállításon.  

 

A kiállítás sorozat kurátora: James Hamilton.  

 

A budapesti kiállítás kurátora: Gonda Zsuzsa és Seres Eszter  

 

Forrás:

szepmuveszeti.hu

http://www.szepmuveszeti.hu/web/guest/articleview?mi_layout_id=29.30&mi_article_id=494

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1146 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva