Czirják Jolán : Elvonult a csend

Elvonult a csend
Magányra vágyva bujdokol
Dugába d?l a búskomor tudat,
hogy elveszejti majd a bölcs utat,
s hiába is kutat –
E némaság nem adja néki meg,
mit egyre kér!
Hamis remény a szó, de biztató a hang,
mi benne él…

Legutóbbi módosítás: 2009.10.24. @ 12:05 :: Czirják Jolán
Szerző Czirják Jolán 211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán. Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!! ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam! A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is! Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"