H.Pulai Éva : Benedek Elek (1859 – 1929)

? az els? író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar m?vel?déspolitika fontos kérdésének tartotta, mint országgy?lési képvisel?.

 

Benedek Elek születésének 150. és halálának 80. évfordulója kapcsán „nagy mesemondónkra” emlékezik a Duna Televízió szeptember 30-án, a Népmese napján.

 

? az els? író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar m?vel?déspolitika fontos kérdésének tartotta, mint országgy?lési képvisel?. A világról alkotott értékrendje, gondolatvilága az 1894-ben megjelent Testamentum és hat levél cím? irodalmi végrendeletében olvasható. Jelent?sek Benedek Elek mesefordításai is. Ezek a Kék, Piros, Ezüst és Arany mesekönyvek, „Csudalámpa” összefoglaló címmel, melyekben 37 nép 120 meséjét mutatja be.

Saját meséit el?ször fiának adja a kezébe, ebb?l lesz az Apa mesél (1888), a Történetek a gyermekszobából (1893), kés?bb unokáinak ajánlja a Nagyapó mesél Évikének (1911),majd az Elek nagyapó mesefája (1921) cím? köteteket. Említésre méltót alkotott lányregényeivel is: Katalin, Zsuzsika könyve, Anikó regénye, Uzoni Margit – a f?h?st a kisbaconi tanítón? alakja ihlette -, Mária, Huszár Anna. A magyar nép múltja és jelene (els? kötetében a jobbágyság történetét mutatja be 1848-ig, a másodikban az egykorú népélet leírását olvashatjuk), Hazánk története (Habsburg-ellenessége miatt emelhetjük ki), Nagy magyarok élete. Ez utóbbi 13 kötete 1905-1914 között született.

 

Karvaly Mór: Benedek Elek

 

Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30.Kisbacon, 1929. augusztus 17.) újságíró, író, „a nagy mesemondó”.

 

Kisbaconban született 1859. szeptember 30-án (a település akkor Udvarhelyszékhez tartozott, ma Kovászna megye része). Édesapja Benedek Huszár János, édesanyja Benedek Marczella. Gazdálkodó székely katonacsaládból származik, ?sei a lóf?, illetve gyalogkatona rendhez tartoztak. Apai nagyapja, István, huszárként vett részt az ún. francia háborúkban. Anyai nagyapja, Benedek András Bardócz szék asszeszora volt. A kisbaconi Benedek család els?, oklevelekben említett tagja Benedek Urbánus, aki a 15. században élt. 1665-ben Benedek Mihály és fiai Apafi Mihály fejedelemt?l címeres nemeslevelet kapnak. Ez a nemeslevél, amint azt Benedek Elek az Édes anyaföldem -ben elmeséli, elveszett, ami nem kevés kellemetlenséget okozott a családnak, mivel annak férfi tagjai így nem mentesültek a székelységre nehezed? kötelez? katonáskodás alól.

 

Elemi tanulmányait a kisbaconi falusi iskolában kezdi. Alig nyolc évesen íratják be a székelyudvarhelyi református kollégiumba, életútjának ez a fordulata egybeesik az osztrák–magyar kiegyezés történelmi momentumával, amely a sötét Bach-korszak lezárását jelenti. Az Udvarhelyen töltött diákévek mély nyomot hagynak az íróban. A gimnázium nyolc osztályának elvégzése után ugyanott érettségizik.

 

Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gy?jt?útra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként. Egyetemi évei alatt versei jelennek meg az Üstökösben.

 

Ballada- és népmese-gy?jtését megmutatja Gyulai Pálnak, aki felolvas bel?lük a Kisfaludy Társaságban. Népköltészeti gy?jtésének anyaga, Kriza János, Orbán Balázs és Sebesi Jób gy?jtésével együtt a Magyar Népköltési Gy?jtemény harmadik részeként megjelen? Székelyföldi Gy?jtés cím? kötetben lát napvilágot 1882-ben.

 

 

1881-t?l a Budapesti Hírlap munkatársává válik. 1884-ben megn?sül, Fischer Máriát veszi feleségül.

1885-ben adják ki els? számottev? könyvét, a Székely Tündérországot.

1886-tól az Ország Világ szépirodalmi lap szerkeszt?je. Munkatársai többek között Ambrus Zoltán, Bródy Sándor, Vajda János.

 

1887-t?l 1892-ig országgy?lési képvisel? volt, egy ideig Szabadelv? párti, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képvisel?házi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.

 

Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekb?l ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.

 

1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított els? irodalmi érték?, hazafias szellem? gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Seb?k Zsigmonddal együtt szerkeszt?je volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált.

 

Az els? világháború évei alatt Budapesten él. 1919-ben felesége, beteg gyermekükkel, Jánossal hazatér Kisbaconba.

 

1921-ben Benedek Elek végleg hazatér szül?falujába. Fogadalma szerint egy esztendeig nem mozdul ki portájáról, de lassan mégis bekapcsolódik az újjászervez?d? erdélyi magyar irodalmi életbe: 1922. július 31-én beszédet mond a Segesváron rendezett Pet?fi-emlékünnepségen, és cikkezni kezd a Keleti Újságban.

 

Az Éget? Árpád baróti nyomdájában napvilágot látó Én naptárammal kezdi meg itthoni szerkeszt?i munkásságát, majd 1923-tól kezdetét veszi a Cimbora küzdelmes története. Közben bekapcsolódik a Kós Károly, Nyír? József, Szentimrei Jen? nevével fémjelzett Kaláka társaság munkájába. A falvakat járják, hogy a legmostohább helyzet? magyar településekre is eljuttassák a magyar irodalmat és kultúrát. F?szerkeszt?je lesz a Vasárnap cím? lapnak, amelyet a Kaláka tagjai alapítottak. Gyakorlatilag üll? és kalapács közé kerül a konzervatívok és baloldaliak csatározásában. Ilyen körülmények között a Vasárnap, amely kés?bb a Vasárnapi Újság címet veszi fel, nem tud hosszabb ideig fennmaradni.

 

Életének utolsó éveit teljes egészében a Cimborának szenteli. Egyre nyomasztóbb anyagi gondok között küzd a lap életben tartásáért, miközben irodalmi és nem irodalmi polémiák kereszttüzében is helyt kell állnia. 1929-ben a Cimbora kilátástalan helyzetbe kerül.

 

Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés éri. Utolsó leírt mondata, amelynél kiesett kezéb?l a toll, szállóigévé vált: „F?, hogy dolgozzanak”.

 

Augusztus 20-án helyezték örök nyugalomra a kisbaconi temet?ben, feleségével együtt, aki – korábbi fogadalmukat megtartva, miszerint egyikük sem fogja túlélni a másikat – követte férjét a halálba.

Temetésére hatalmas tömeg gy?lt össze, a helybeli lakosság, rokonság mellett a közélet neves személyiségei is nagy számban jelen voltak.

 

Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremt?je. Ifjúsági írásaival, szerkeszt?i m?ködésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.

 

Korai végrendeletében megírta sírversét is, melyet sírkövére véstek:

„Jézus tanítványa voltam,
Gyermekekhez lehajoltam.
Szívemhez felemeltem,
Szeretetre így neveltem.”

 

 

Benedek Elek levele unokáinak, Benedek Andrásnak és Benedek Istvánnak
(BÃ?Æ?Ã?£anii Mici-Kisbacon), 1929. I. 13.

 

Édes Andriskám,

minthogy csak január vége körül indulhatunk Pest felé, nem várok addig: gratulálok a regényedhez, amelyb?l már kész „hatvan kézzel”  írott oldal. Könny? neked, ha hatvan kezed van. Hiszen ha nekem volna, már rég Pesten volnék, így azonban még sokat kell írnom, amíg mindent rendben hagyhatok. A „hatvan kézzel” írott oldal természetesen enyelgés az én részemr?l, fontos, hogy a regény gondolata szép, s ha nem is kapkodnak majd érette a kiadók — lesz egy kedves emléked, mint ahogy mindnyájunknak, akik annak idején szárnyunkat próbálgattuk.
Az a Sz.D. sajnálatra méltó ember: vagy egy kerékkel többje, vagy eggyel kevesebbje van: különben nem cselekednék úgy, amint legújabban cselekedett. A miel?bbi viszontlátásra!
Millió csók!
Nagyapó
Édes Istvánkám,
ej de jó dolga lesz édesapátoknak! Te is írónak készülsz, Andris bátyád is. Most már csak egy hosszú szárú pipa kell apátoknak, füstölni fog egész nap, s gyönyörködik bennetek: mint írtok helyette. Ráférne.
A Pajtás? Vígan éli világát. Amint megírtam Maricának Tomin keresztül: kapott egy kölyket magának. A lovak nagyszer?en viselkednek. Az állattemet? rendben. A kis feny?fa, melyet elutazásod utolsó pillanatában ültettél: megfogant. A Cimbora? Megy, mendegél, szép csendesen eregél. Mi is csendesen készülgetünk az utazásra. Addig is: millió csók!

 

(Benedek Elek irodalmi levelezése: 1921-1929. 3 kötet: 1928-1929. Bukarest,  Kriterion.)

 

Benedek Elek: Szóló sz?l?, mosolygó alma, cseng? barack (részlet)

 

 

Tamási Áron

BENEDEK ELEK HALÁLÁRA

(részlet)

 

A lelki gyermek háborgása a halál idején

 

Vándor, te drága ember, most az egyszer szívesen veszem, ha velem tartasz. Nem olyan órában vagyok most, hogy fennen hordozhatnám a fejemet, testemnek ezt a zúgó, forrongó, színt váltó gömbjét. Nagyon gyenge vagyok. A test elnyerte a megpróbáltatás szaggató óráját. Fogd meg a kezemet, vagy inkább ölelj meg, és menjünk csendesen.

Vándor, olyan különös itt minden. Mintha ismerném ezt a kicsi hetyke templomot, ezt a kanyargós, puha sétautat, ezeket a gyönyör? szál feny?ket, a négy égbe törekv? jegenyét, s legf?képpen ezt a tiszta házat. Állj csak meg. Látsz te valami írást ennek a háznak a homlokán? Mert ett?l függ itt minden. Csakugyan látsz? No, az jó akkor! És mi van odaírva? Az, hogy „Mari”? Hiszen akkor egészen jó helyen vagyunk, a legeslegjobb helyen egész Erdélyben. Ne félj, mert kapunk itt mindent, ami éppen magyarnak kell. Ez mesehely, barátom. Tudod, hogy ki lakik itt? Maga Benedek Elek. Várj, kiáltok egyet:

– Elek bácsi, itt vagyunk. Adjon az Isten jó napot!

Úgy látszik, nem hallja. Vagy nincs itthon talán. Pedig nemigen szokott ? elmenni hazulról. Mindig itthon ül és dolgozik. Leveleket ír a gyermekeknek.

Azt mondod, hogy most nem ír? Hát mit csinál akkor? Fekszik? Ilyen fényes nappal? Ezt nem hihetem, hiszen soha nem tette még. Beteg sem lehet, hogy amiatt feküdnék. Tudod mit? Eredj, keresd meg s mondjad, hogy jöjjön ki, mert valaki várja. Én azalatt megbúvok ide a nagy jegenye mögé, s amikor kijön, megijesztem. No, siess, mert látni szeretném.

Mi az, hát egyedül jössz? Elek bácsi hol van? Szólj!

– Meghalt?!

Hazudsz! ? nem hallhatott meg! Gonosz ember vagy, beállottál te is azok közé, akik örökké rossz híreket mondanak Erdélyben. Menj el mell?lem, t?nj el akárhová, mert csalódtam benned is. Hagyj magamra, mert majd kiderítem én a valót.

 

Az írás folytatása:

http://www.benedekelek.ro/be_benelekrol_01.php

 

Benedek Elek m?vei a MEK oldalán:

http://mek.oszk.hu/html/vgi/kereses/keresesujgy.phtml?tip=gyors

 

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Benedek_Elek

http://www.benedekelek.ro/be_eletut.php 

http://www.klubhalo.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=659

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: Adminguru
Szerző H.Pulai Éva 1146 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva