Böröczki Mihály - Mityka : Hordó és madár

 

Az esővizes hordó ült a kertben

– tartalmát nagy felhőkből tereltem –

kis madaraim peremére szálltak,

hogy elvigyék a vizet a világnak.

 

Csak ültem, néztem, mozdulni se mertem,

hadd csőrözze a tollait ijedten,

a szempillám mögül is félve láttam,

hogy bennem hisz, de nem bízik magában.

 

És elröpült. Még moccanatlan lestem,

hogy iramol a kék felé helyettem,

a hordót szidtam, minek áll magában,

 

ő rám zöldült rossz festékétől resten,

és eltörte a csöndet önfeledten

egy röpte hagyott vízcsöpp-cuppanásban.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1001 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.