H.Pulai Éva : Gauguin vágta le Van Gogh fülét?

Nyomtatás

A m?vészettörténet egyik legtragikusabb eseményét kérd?jelezi meg két német kutató: azt állítják ugyanis, hogy Vincent Van Gogh bal fülét nem a holland fest? vágta le öngyilkosságát el?revetít? idegrohamában, hanem barátja, fest?társa, Paul Gauguin.

Az 1888. december 23-i éjszakai események eddig úgy éltek a köztudatban, hogy az akkor a dél-franciaországi Arles-ban tartózkodó, egyaránt heves vérmérséklet? Van Gogh és Gauguin között éles szóváltás tört ki m?vészi ellentéteik miatt, amelynek végén Van Gogh levágta saját fülét és ezt az öncsonkítást örökítette meg híres önarcképén, amely kötéssel a sebhelyen ábrázolja ?t. Hans Kaufmann és Rita Wildegans azonban tíz évi kutatás után a Van Gogh füle, Paul Gauguin és a hallgatás paktuma cím? könyvében arra a következtetésre jutott, hogy a kiváló vívó Gauguin vágta le egy kardcsapással barátja fülét, majd gyorsan elmenekült Párizsba, Van Gogh pedig, akit a rend?rök december 24-én reggel vérbe fagyva találtak otthonában, hallgatott, hogy megvédje Gauguint.

A teória szerint, amely máris elutasításra talált több Van Gogh-szakért? részér?l, Gauguin találta ki az öncsonkítás „meséjét”, Van Gogh pedig, hallgatásáért cserébe, abban reménykedett, hogy meggy?zheti: folytathatják közös életüket, „mivel imádta Gauguint.” Vagyis a fest? nem volt ?rült, mint ahogyan több mint száz évig a világ hitte, és ezzel megd?lne Georges Bataille-nak és Antonin Artaud-nak az 1930-as években alkotott elmélete, amely az ?rületet a modern m?vészet alapjának tekintette. Ugyancsak ellentmond Vincente Minelli 1956-ban készült kultikus filmjének, A nap szerelmesének (Lust For Life), amelyben egyértelm?, hogy Van Gogh (Kirk Douglas) vágja le saját fülét.

Azon a decemberi éjszakán Arles-ban Gauguin állítólag azzal fenyeget?zött, hogy elmegy, Van Gogh pedig reménytelennek látta törekvését, hogy Dél-Franciaországban létrehozhat egy olyan m?vésztelepet, mint a bretagne-i Pont-Aven, ahonnan Gauguin is elindult, és kést ragadott. Az öncsonkítás története szerint Gauguin hazament szállodájába, és amikor Van Gogh egyedül maradt, levágta a fülét egy borotvával, majd becsomagolta egy újságpapírba, egy prostituáltnak adta a fület és lefeküdt aludni.

A két hamburgi kutató szerint a két fest?zseni nemcsak m?vészi kérdésekben különbözött össze, hanem egy bordélyház el?tt estek egymásnak „egy bizonyos Rachel” miatt. Gauguin, akit a szerz?k „képmutatónak és hiúnak” neveznek, levágta barátja fülét, majd kereket oldott – állítják a szerz?k, akik elméletüket rend?ri jelentésekre, korabeli újságokra, valamint számos, jóval az események utáni tanúvallomásokra, köztük Gauguin 1903-ban írt visszaemlékezésére. alapozzák. Tény, hogy sem a késnek, sem a kardnak soha nem lelték nyomát, ezért valószín?, hogy a rejtélyt nehéz lesz valaha egyértelm?en megoldani bizonyítékok hiányában.

Pascal Bonafoux, Van Gogh francia szakért?je mindenesetre „nevetséges, s?t ?rült” elméletnek nevezte a két német m?vészettörténész felvetését és azt elutasította Louis von Tilborgh, az amszterdami Van Gogh-múzeum tudományos kutatója is.

.

Forrás: Kulturpart.hu – MTI