Takács Dezső : Mínusz húsz blues

Embernek öltözött

csizmás oszlopok fölött,

a jelzőlámpa

halvány kékre vált.

Elhűlve áll

a fagyhalál,

fehér köpenyben

lábamnál

 

Szökik a kín,

szivárványszín

jégmadarak szárnya

szemfedőm.

Elismerőn

kitárja karját,

mosolyog rám

a teremtőm.

 

Könnyű vagyok,

nagy tűz lobog,

rég repedt gitárom

lóg nyakamban.

Kopott kalap

repül elém,

nyomjuk a bluest

Hendrix meg én.

Legutóbb szerkesztette - Takács Dezső
Szerző Takács Dezső 190 Írás
Viharban érkeztem, vaksötét éjszaka. Hajlongó jegenyék, átázott föld szaga, s Anyám volt ott még, meg a bába, mikor belesírtam ebbe a világba, a Sztálin utca nyolcban, alig hallhatóan.